Valóban van összefüggés a mentális állapotunk és a betegségek kialakulása között?

„A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” – vallja az ókori görög filozófus, Platón. Sokan sokféleképpen gondolkodtak a test és lélek kapcsolatáról, azonban ma már egyre több tudományos bizonyíték és terápiás tapasztalat mutatja: a test és lélek kölcsönösen hat egymásra. A kérdés mindössze az: mit kezdünk ezzel a tudással?

Testről és Lélekről

Kevés kérdésről gondolkodtak annyiféleképpen, mint a test és az elme kapcsolatáról. Ken Wilber pszichológus felesége rákbetegségének történetét feldolgozva különböző értelmezésekkel találkozott: a betegség lehet isteni büntetés, egy lecke vagy a negatív karma következménye. A hagyományos orvostudomány hajlamos egyszerű biofizikai zavarként tekinteni a betegségekre, a pszichológia gyakran a pszichés elfojtást nevezi meg bűnösként, míg a buddhisták szerint elkerülhetetlen része a létnek. A filozófusok álláspontja sem egységes: az epifenomenalizmus szerint a lélek csak következménye a testi történéseknek, míg a parallelizmus hívei úgy vélik, hogy a mentális és fizikai események egy előre meghatározott harmónia mentén, párhuzamosan zajlanak. Más nézetek, például az okkazionalizmus, azt állítják, hogy nincs valódi oksági kapcsolat a test és a lélek között.

Az igazsághoz legközelebb talán Descartes interakcionalista megközelítése áll, miszerint a test és az elme kölcsönösen hatnak egymásra – mintha egy táncot járnának, ahol néha a test, néha pedig a lélek vezet.

A test beszél, a tudomány válaszol

Ma már a tudomány sem hagy kétséget afelől, hogy test és lélek nem két külön világ, hanem egy közös rendszer. Kutatások szerint, mentális állapotunk felborulása, depresszió, valamint szorongás esetén jelentősen nő a krónikus betegségek – például a cukorbetegség, a szív- és légzőszervi problémák vagy akár a krónikus asztma – kialakulásának kockázata. A folyamat azonban visszafelé is működik: azok, akik krónikus testi betegséggel élnek, kétszer akkora eséllyel küzdenek szorongással vagy depresszióval, mint egészséges kortársaik. A testi és lelki problémák együttes fennállása pedig nemcsak a gyógyulás idejüket nyújtja meg, hanem súlyosbítja a betegség lefolyását és rontja az életminőséget is.

A háttérben biológiai mechanizmusok rejtőznek: a stressz hosszú távon felborítja a hormonháztartást, túlterheli a HPA-tengelyt (ami kulcsszerepet játszik a stresszválasz szabályozásában), valamint gyulladásos folyamatokat indít be. A test védelmi rendszere – az immunrendszer – gyakran válik a krónikus stressz, az elfojtott érzelmek és a meg nem oldott belső feszültségek áldozatává. A gyermekkorban elszenvedett trauma is tartós lenyomatot hagyhat: hatásukra felnőttkorban nagyobb eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz, sőt, daganatos elváltozások is. A testünk tehát mindent számon tart. 

Gyógyulni – testben, lélekben

A valódi megoldás a tudatos, egészséges megküzdési stratégiák kialakításában rejlik.

Ehhez elengedhetetlen, hogy azonosítsuk a stresszforrásainkat, ne fojtsuk el érzéseinket, és megtanuljunk érzelmileg is kapcsolódni önmagunkhoz.

A szomatikus terápiák – mint a TRE vagy a Somatic Experiencing – segíthetnek oldani a testünkbe zárt múltbéli feszültségeket, negatív tapasztalatokat. A prevenció szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak akkor forduljunk segítségért, amikor már kibillentünk az egyensúlyból. A valódi egészségmegőrzés a mindennapi szokások szintjén kezdődik: a rendszeres mozgás, a pihentető alvás, a kiegyensúlyozott étrend, az érzelmi támogatás, a kapcsolódás, a relaxáció, sőt a tánc, a nevetés vagy egy őszinte beszélgetés mind hozzájárulnak testi-lelki jóllétünkhöz. Mert a gyógyulás ott van a mozgásban, a beszélgetésben, a figyelemben és a csendben – ha pedig nyitottak vagyunk rá, a testünk mindig megmutatja, merre van a helyes irány.

Szerző: Révész Bogi

(Kiemelt kép forrása: Kinga)

Forrrások:

1. Burke, S. (2024). Exploring the Long-Term Impact of Childhood Trauma: Unseen Consequences and Paths to Healing. Int J Psychiatr Res, 7(4), 1–10.
2. ‌ HARRIS, G. A. (2005). Early childhood emotional trauma: an important factor in the aetiology of cancer and other diseases. ResearchGate; unknown.
3. ‌ Renoir, T., Hasebe, K., & Gray, L. (2013). Mind and body: how the health of the body impacts on neuropsychiatry. Frontiers in Pharmacology, 4.
4. ‌ Patten, S. B. (1999). Long-Term Medical Conditions and Major Depression in the Canadian Population. The Canadian Journal of Psychiatry, 44(2), 151–157.‌
5. Chapman, D. P., Perry, G. S., & Strine, T. W. (2005). The vital link between chronic disease and depressive disorders. Preventing Chronic Disease, 2(1), A14.
6. ‌ Robinson, J. (2023, September 20). How Does Mental Health Affect Physical Health. WebMD.
7. ‌ Canadian Mental Health Association. (2008, December). The Relationship between Mental Health, Mental Illness and Chronic Physical Conditions | CMHA Ontario. Cmha.ca.
8. ‌OnlinePszichologus.net csapata. (2019). Mit érdemes tudni a test és lélek kapcsolatáról? – Online pszichológus. Onlinepszichologus.net.

E‌zek is érdekelhetnek:

• Krónikus stressz, amikor a feszültség életformává válik – Interjú Dr. Mucsi Annával
• „Ma már a legtöbb civilizációs betegség hátterében megjelenik a krónikus stressz. Nem kizárólagos okként, de meghatározó tényezőként” – Interjú Dr. Gulyás Tamás orvossal
• Stresszoldás mozgással – a kortizolszint és a regeneráció egyensúlya